Egy német szakmai télikert fórumon olvasható a következő történet, amit szeretnék megosztani, hogy Ön is gazdagabb lehessen ezzel a tapasztalattal, főként, ha éppen télikert építés előtt áll.
A fórumon egy lelkes barkácsoló örömmel írja le, hogy házilag megépítette álmai télikertjét, melyet a tervezéstől kezdve az utolsó csavarral bezárólag önmaga csinált. Büszkén írja le az elkészült télikert fő paramétereit.
A házilag épített télikert paraméterei
- Alapterület: 3 x 4 m
- Magasság: 2,2 m
- Tartók és gerendák: rétegelt fagerendák
- Tájolás: Dél, Dél-kelet
- A télikert 2 oldala a hőszigetelés nélküli falakhoz csatlakozik
- Az egyik falon egy 80x80 cm-es ablakkal csatlakozik a fürdőszoba
- Beépített 2 dupla üvegezésű tolóajtót
- A tetőbe 25 mm vastag U= 1,51 W/m2K hőszigetelési értékű polikarbonátot épített
- A padozatot pedig WPC burkolat párnafákra szerelte
Mint írja, az első tél közeledtével szeretné megkérdezni a szakértőt a fűtés ill. a melegítés témaköréről. (Itt már rögtön felvetődik a kérdés, hogy ez miért nem a tervezés előtt jutott ez eszébe?)
Az építkező kérdései a saját kezűleg épített télikertjéhez
Kezdésként leírja, hogy a télikertet télen növények teleltetésére kívánja használni, és azt szeretné, hogy a hőmérséklet ne menjen 5 C° alá. Ha pedig a családdal szeretné „partihelységként” használni, akkor elképzelései szerint egy légbefúvóval melegítené a helyiséget.
Aggódik azonban a kondezvíz képződés miatt, ezért kérdezi a szakértőt, hogy mit javasolna erre megoldásként? Majd fel is sorol néhány általa kigondolt lehetőséget:
- Légbefúvó fagyvédelemmel és heti 1-szeri működtetés.
- Légbefúvó fagyvédelemmel és egy résszellőző készítése, hogy legyen légcsere.
- Kinyitni a fürdő ablakát és ott feltekerni a fűtést, hogy így valósuljon meg a légcsere.
A télikert szakértő válaszai
- Légbefúvó alkalmazása heti 1-szeri működtetéssel nem jelent megoldást. Folyamatos légnedvességmérés mellett, 65% relatív nedvesség elérése esetén folyamatos szellőztetés szükséges. Ráadásul a légbefúvás hosszú távon igen költséges megoldást jelent.
- Jobb ötlet a nedvesedés megakadályozására a résszellőzők alaklmazása, de ez egyben még nagyobb energiapazarlást okoz.
- A télikertek a belső helységek felől egyáltalán nem fűthetők, mivel nem jut elegendő hő a külső térbe. (Nincs ami a légmozgást előidézze.) Mindemellett a külső felületek hidegek maradnak, ami ott állandó kondenzvíz képződéshez vezet.
Télikert fűtési alapszabály! A fűtést mindig a leghidegebb pontra kell helyezni.
Egy olvasói hozzászólás
Egy hozzászóló a következő summás véleményt teszi hozzá a történethez:
„Hasonló megoldást én is kipróbáltam, csak azt tudom mondani felejtse el! Az extrém hőmérsékletingadozás nagyon sok kondenzvíz képződést eredményezett. Az üvegről és a padlóról vödörszám szedtem le a vízet, de ez nem igazán sikerült. Nem is beszélve az idővel bekövetkező penészképződésről.”
A hozzászólón túl a magunk részéről a következőt tennénk még hozzá.
A Solarlux szakértőjének véleménye
Az építő vegyesen alkalmazott nulla, közepes és jó hőszigetelésű anyagokat. Ezek csatlakozásain jelentős hőhídak alakultak ki. Ebbe a hőszigeteletlen rendszerbe történő jelentős hőbevitel eleve kudarcra van ítélve. A kondenzvíz képződés és a penészesedés ilyenkor borítékolható.
Szeretné elkerülni a teraszbeépítés buktatóit? Olvassa el Terasztervezés lépésről lépésre írásunkat.
Ki, és miért írta ezt a cikket?
Faragó Attila vagyok, a Mantu Ajtó-Ablak Stúdió egyik vezető értékesítője, a teraszbeépítések, télikertek és a teraszfedések specialistája. Több, mint 20 éve foglalkozom beltéri és kültéri nyílászárókkal.
A célom az, hogy ráébresszem azokat, akik belevágnak az élettérbővítés ezen formájába, hogy mennyire fontos az átgondolt és alapos tervezés ahhoz, hogy elégedettek legyenek a végeredménnyel. Hogy amikor végül boldogan ücsörögnek a teraszon a kávéjukkal, azt mondhassák: Imádjuk, jól döntöttünk!
Ha személyesen szeretne kérdezni tőlem, küldjön e-mailt a telikert@mantu.hu címre.
